KÖLTÉSZET NAPJA

Ennek a szép napnak az alkalmából fogadjátok sok szeretettel József Attila gyönyörű versét!

KOPOGTATÁS NÉLKÜL

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethetsz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papírt kapsz tányérul,
amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is,
én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

1926. április

Tiszteljétek az öregeket!

Tiszteljétek a szép korút, hisz oly szerény, oly bölcs a tanácsa

Megfogadni illenék, mert életednek útját formálgatta.

Szépkorú, de ifjú szívű, élni akar s alkotni még járni a világban

Messze hagyta ifjúsága, de a boldog öregkornak nincs perzselt

virága.

Hogyha mégis találkozol csoszogó kis öreggel az úton,

Nyújts felé segítőkezed, elmélázgat talán a régmúlton.

Tedd derűssé idős korát, a szeretet gondjait is biztos messze űzné

Békességgel telve lelke, Ő azt tudja a jövő többé nem az övé.

/Tóthné Erős Mária , 2006/