A (köz)könyvtárak dicsérete . gyönyörű :)
A közkönyvtár olyan, mint egy kedves nagymama: segítőkész, türelmes, megértő. (...) Egy nélkülözhetetlen intézmény, amelynek létezését valahogy mindenki természetesnek vesz. Mint a felhők a fejünk felett, a madarak az égen, egy csodálatos teremtmény. (...) A társadalom kevés figyelmet szentel neki, bár nem tud létezni nélküle. Legalábbis a valódi társadalom.
A közkönyvtár sokféle funkciót betölt egy közösségben. Segíti a
...z iskolákat (...), a kisebbeknek mintegy óvodaként működik, egy biztonságos kikötő, ahol az idősebbek együtt (közösségben) tölthetik el idejüket, ahol a munkanélküliek munkát kereshetnek, ahol az egyedülállóak nincsenek egyedül, az unatkozók kevésbé unatkoznak, a rosszkedvűeknek elmúlik a rosszkedvük, a kevésbé műveltek okosabbak lehetnek. Az a hely, ahol a tinédzserek feltehetően nem keverednek komoly bajba.
Tulajdonságok, amiben teljesen különböznek más intézményektől: nyilvános és ingyenes. (..) Itt úgy lehet eltölteni az időt, hogy senkit nem érdekel, ki vagy, mennyit keresel, hogyan öltözöl, mi érdekel. A könyvtárak filozófiája egyszerű: Jöjjön be egy, jöjjön be mind. (Come one, come all.)
A könyvtárak jobbá teszik a társadalmat. (...) Az emberek úgy gyűlnek össze a könyvtárban, mint sehol máshol. (..) A közkönyvtár az egyetlen tényleg (teljesen) demokratikus intézmény, amit ismerek.
A könyvtárak nem ítélkeznek, mint más intézmények. Jó és rossz könyveket is kínálnak. Sok-sok rossz könyvet. (...) A közkönyvtár az a hely, ahol a véletlen felfedezésekre való képesség uralkodik (serendipity -
Zsolt Banhegyi fordítása - Katalist, 2004. június). Az a hely, ahol kidobod az összes szabályt és szárnyalsz.
"The library is not just the House of Knowledge. It is the House of Dreams."
